Ahogy igaz, hogy nagy nemzetté válni csak az tud, amely megjárja a maga kálváriáját, úgy az is igaz, hogy az igazság erő nélkül keveset ér. Ezeréves keresztény államiságunk történetében voltak daliás idők és sorscsapások is: az igazság mindig a mi oldalunkon volt, de az erő kevesebbszer. A túlélés képessége ezredéves magasságba emelte horizontunkat: teljesítményünk feljogosít minket történelmünk folytatására. Tudjuk, hogy az igazság továbbra is velünk lesz, de erő kell, hogy be is tudjuk azt bizonyítani. Látjuk, hogy a magyarság gravitációs ereje egyre nagyobb, felelősségünk pedig túlmutat a saját magunk sorsán.
Most világosodik meg minden, minden értelmet nyer: a szenvedéstörténet nem volt hiábavaló, célja volt, céllal maradtunk meg. Megértjük, hogy mi magunk vagyunk a legendás felmentő sereg, akikre vártunk. A mi felelősségünk, hogy a velünk élő népekkel tegyük újra naggyá a Kárpát-medencét. Hogy megvédjük magunkat és együtt emelkedjünk fel; hogy együtt építsük a közös jövőt és az új korszakot. Ott vagyunk a győzelem kapujában, és következő nemzedék feladata a döntő ütközet megvívása – hogy Szent István koronájának minden ékköve újra ragyoghasson.
Adódjatok össze és készüljetek, minden nap készüljetek!
Ismerjük a stációkat. A sátoraljaújhelyi Magyar Kálvária fájdalmas stációit is ismerjük. Mégis újra járjuk a keresztutat. Gyógyírt, vigaszt, reményt és biztatást akarunk. Tudjuk, hogy ezt csak a keresztút végén kaphatjuk meg. Csak így és itt emelkedhetünk a fájdalmak fölé. Oda kell feljutnunk, ahol minden megvilágosodik, és minden értelmet nyer. Fel kell jutnunk oda, ahonnan megláthatjuk a jövőt. Ezért vagyunk ma itt.
A magyar törzsek vezetői a krónikák szerint a legendás Etelközben egymással szorosabb szövetségre, s így a nemzetté válás útjára léptek. Az összefogást megpecsételő szertartás során vérüket egy ivókürtbe vagy áldozati csanakba csorgatták, így jelképezve, hogy testvérekként életre-halálra összetartoznak. A magyar nemzet fogantatásának pillanatára valahol a Volga és a Dnyeszter folyók közötti hatalmas térségben, a IX. század során kerülhetett sor.
TovábbA kárpát-medencei honfoglalást követően a Hétmagyar törzsszövetségének ereje meglazult. Az Árpád-ház névlegessé váló uralmát Taksony, majd Géza nagyfejedelmek kezdték el helyreállítani. Utóbbi 972-ben békét kötött a Német Birodalommal. A külső és a belső béke feltétele egyaránt az erős központi hatalom kiépítése és a keresztény állam megteremtése volt, s ezért Géza fiát, Vajkot valamikor a 980-as évek második, vagy a 990-es első felében megkereszteltette.
TovábbA Belső-Ázsiából induló, Kínát, Iránt és az eurázsiai sztyeppén élő népeket leigázó mongolok 1241 elején érkeztek meg Közép-Európába. A magyar sereg Muhi pusztán véres csatában vereséget szenvedett, s ezt követően az ország egy évre a mongol-tatár rémuralom alá került. 1242 márciusában a mongolok kivonultak az országból. Az emberi és az anyagi veszteség szinte felbecsülhetetlen volt, rövid idő alatt mégis talpra álltunk IV. Béla királyunk szervezőmunkájának köszönhetően.
TovábbAz 1300-as években felbomló bizánci birodalom helyén a török Oszmán kán utódai vették át a hatalmat. Kis-ázsiai törzsterületeik kibővítése után balkáni hódításba kezdtek. A következő évszázad elején már Erdélyt és a Délvidéket pusztították. Az ellenük vívott küzdelmek hősévé az 1440-es évektől Hunyadi János vált, aki váltakozó sikerrel harcolt a törökökkel a Balkánon. 1456-ban, hősies harcokban Nándorfehérvár alatt végül megállította a szultáni seregeket, ezzel megmentve Magyarországot.
TovábbMátyás király uralkodása idején stabilitást teremtett az országban. Az erőegyensúly viszont fokozatosan a török javára billent. Utána a központi hatalom meggyengült, a török pedig elszánta magát a leszámolásra az ősellenség magyarokkal szemben. Mohácsnál 1526. augusztus 29-én Szulejmán túlerőben levő hada döntő vereséget mért a hősiesen küzdő, de rosszul vezetett magyarokra. Húszezren estek el, köztük II.Lajos király. Az ország kiesett az önálló európai hatalmak sorából.
TovábbA Nagy Felszabadító Háború végére (1699) a Habsburgok vezette európai összefogás kiűzte a törököt Magyarországról. A bécsi kormányzat a harcokban elpusztult Magyarország különállását fel kívánta számolni, miközben a lakosságra elviselhetetlen terheket rótt. Ez ellen indította meg Rákóczi Ferenc harcát, széleskörű összefogásra támaszkodva. Bár nyolc évnyi küzdelem (1703-1711) után a szabadságharc nem járt sikerrel, de a magyar különállást végül is sikerült megőrizni.
Tovább1848. március 15-én Magyarország modern nemzetté vált. Pest-Budán az erőszakmentes forradalom győzelmet aratott. Az 1848-as európai forradalmakkal szemben Magyarországon sikerült megőrizni a nemzeti egységet, így a rendpárti forradalom törekvéseit az országgyűlés áprilisi törvényei öntötték formába. Ezek a törvények megújították történeti alkotmányunkat, miközben megteremtették az önálló, népképviseleten alapuló, nemzeti érdekeket érvényesítő politika alapjait.
TovábbA magyar honvédsereg tanulópénznek bizonyuló vereségek után 1849 május végére jószerivel az egész országot felszabadította. Ekkorra azonban II. Miklós orosz cár saját érdekei miatt, de az osztrák könyörgést megvárva már döntött a magyar szabadságharc leveréséről. A nyár második felére részben a túlerő miatt, részben a rossz vezetésnek köszönhetően Görgey Artúr tábornok serege egyedül maradt, így 1849. augusztus 13-án Világosnál letették a fegyvert az oroszok előtt.
Tovább1914-ben az orosz hatalmi politika tervei és a szerb törekvések világháború kirobbanásához vezettek. A németek elérkezettnek látták az időt arra, hogy Angliát kiüssék a vezető szerepből, míg a franciák a németeken akartak bosszút állni 1870-es vereségük miatt. Ausztria-Magyarország viszont a saját létezéséért lépett hadba. Magyarország iszonyú véráldozatot hozott, de az angol-francia szövetség mellett hadbalépő USA-val szemben Németország is tehetetlennek bizonyult.
Tovább1920. június 4-én fekete pecsét került Szent István Magyarországának történetére. Területének kétharmadát elvették, lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent. Elcsatolták a magyarság egyharmadát. Hazánkat jóvátételre kötelezték, gazdaságilag körbeamputálták, és a korlátozó intézkedések mellett a háborúért is felelőssé tették. Egy „Nem-Ország” jelent meg a térképen, ellenséges gyűrűben, hiperinflációval, sok százezer menekülttel. A magyarok azonban élni akartak.
Tovább1956 nyár végére a kommunista diktatúra helyzete bizonytalanná vált. A lengyelek nemzeti törekvéseit támogató tüntetés így hamar forradalommá, majd a szovjet csapatok beavatkozása után szabadságharccá változott. A küzdelmet győzelem koronázta, s a kommunizmus napok alatt omlott össze az országban. A szovjetek azonban a forradalom leverése mellett döntöttek, így november 4-étől megindult a diktatúra helyreállítása. A győzelmet mégsem tudták meg nem történtté tenni.
TovábbEz a honlap sütiket használ.
A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárul a sütik használatához.
További információt itt talál.